ABASÁR

Abasár a Sár-hegy lejtőjén, azon belül is a Bene-patak völgyében fekszik. Mai nevét csak a múlt század elején kapta, azelőtt Sár néven volt ismeretes. A település névadója az Aba nemzetség volt. A területet már Krisztus előtt 2500 évvel is lakták, erre a feltárt kő-, és csonteszközök a bizonyítékok. 

Hatalmas bor múlttal rendelkezik Abasár. A falut ma is szőlőültetvények veszik körül, több tízezer szaporítóanyagot készítenek és értékesítenek a helyi borászok évente. A Sárhegyen termő szőlőkből kitűnő bor készíthető. Abasár tagja a Mátrai Borút Egyesületnek. 

Abasár történelme

A régészeti leletek szerint a terület már Krisztus előtt 2500 évvel lakott volt. A település első írásos emléke 1261-ből származik, akkor még Saár néven említik. 1522-ig Aba nemzetség birtokolta a települést, Csaba nádor és fia, a későbbi Sámuel király alapították. 

Abasárt Magyarország harmadik királya, Aba Sámuel alapította, aki 1041-1044 között uralkodott. 1044-ben monostort is alapított a településen, Sámuelt magát is itt temették el halála után. A középkorban a település lakossága többször is kihalt.

Abasár a XVIII. századtól indult igazi virágzásnak a falu. A 19. századig javarészt szőlőtermesdztéssel foglalkoztak a lakosok, a borászat és az oltatványozás a mai napig jellemző a falura. 1901-től hívják a települést a mai nevén Abasárnak.

Napjaikban is a legfontosabb megélhetése és bevételi forrásai a településnek a turizmus mellett a borászatai. A térségben készült borok rendszerint a legjobb 10 között szerepelnek, és országos szinten is jelentős az oltványkészítés is.

Abasár borászata

Magyaroszág revitalizált szőlőhegyeinek talán legszebb példája az abasári Cibike-dűlő, ami a Mátra tövében, a Sár-hegy déli lejtőin található. A vulkanikus eredetű Sár-hegy kereken 500 méter magasan fekszik a tengerszinthez képest, ezzel magasabb, mint az ország többi emblematikus szőlőhelyénél. Abasáron jelenleg 35 borászat működik, ebből is látszik, hogy mekkora múltja és hagyománya van a borászatnak a településen.

Látnivalók Abasáron

Pince — Aba Sámuel sírhelye

A 18. században a Baldácsy család Bolt-tetői pincéjében taláható egy sziklába vájt sírhely, állítólag ennek lejárójánál volt az alapító, Aba Sámuel király sírja. 1773-ban márványból, rézbetűkből álló feliratot tetetett fel Haller tábornok pince lejáratánál. A monda szerint először a feldebrői templomban temették el Aba Sámuel királyt, de nem sokkal a temetés után az akkori sári bencések feltárták a sírt, meglepve látták, hogy a megsebesült király sebei beforrtak, eltűntek. A hír tudatában hamar a sírhely csodaváró hellyé vált. Később került végső nyughelyére, Abasárra az alapító magyar király teteme.

Kápolnák

A mátrai Abasár nevéhez három kápolna is szorosan fűződik:

  • Szent János,
  • a Sár-hegyen lévő Szent Anna és
  • a Szent Petronilla kápolna.

Utóbbinak romjai, a falu északkeleti részén lévő szőlőtáblák között találhatóak.

Kapásház

A hagyomány szerint a Kapásház 200 évvel ezelőtt épült. A ház falai vályogból vannak, náddal fedett a nyeregteteje. Az itt található tárgyak a Kapás és a Summás család szőlőművelő életmódját mutatják be. Féloldalas szabadkémény található a konyhában,  látható tüzelőpadkával. A sütés-főzéshez használt tárgyak között háromlábú vas, cserép lábas serpenyő, lapos fenekű vaslábas, kenyérsütő tepsik láthatóak, míg a kenyérsütés eszközök közül a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütőlapát. Hagyományos tiszta szobe is van a házban, a korabeli berendezési tárgyakkal és bútorokkal együtt.

Aba Sámuel szobra

Abasár település műemlékei szorosan kötődnek Aba Sámuel magyar király nevéhez. A király szobra a templom előtti téren található, ahol a hősök emlékművét is fellelhetjük. 1984-ben avatták fel a templomban található Till Áron által készített freskót, amin Aba kiály-képét láthatjuk. A szobor is vélhetően ezt a képet erősíti. A falfestményen látható, ahogy Aba Sámuel átadja a bencés kolostor kulcsát a monostor akkori vezetőjének.

Támogatás

Felhívás címe,  kódszáma: LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása, VP6-19.3.1-17

Projektazonosító: 1915690364

Kedvezményezettek és vissza nem térítendő támogatások:

  • Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyeület: 4.812.242 Ft,
  • Abasár Község Önkormányzata: 2.975.000 Ft,
  • Nagymaros Város Önkormányzata: 3.207.194 Ft,
  • Somogyszob Községi Önkormányzat: 2.834.745 Ft,
  • Szob Város Önkormányzata: 2.793.844 Ft,
  • Ipolydamásd Község Önkormányzat: 2.677.499 Ft.