Elhelyezkedés

Ipolydamásd a Szobi Járásban, a 1201-es számú főút “első települése”. Az Ipoly folyó közvetlen környezetében helyezkedik el, így határtelepülésnek is tekinthető. Vonattal Szobig lehet eljönni, innen szükséges autóval, kerékpárral továbbmenni Ipolydamásdra, vagy az óránként közlekedő helyközi buszjáratok egyikét igénybe venni. 

Ipolydamásd látnivalói

Ipolydamásd falu régészeti lelőhelyekben gazdag. A középkor során 2 várat is építettek itt, ez is bizonyítja a térség természeti adottságainak stratégiai fontosságát. A történelme során számos alkalommal megszállták a felaut és a várait is. A falut többször lerombolták, a várakat pedig felgyújtották. A falut rendszerint újjáépítették lakói, a várakat azonban 1646 óta nem. Ettől függetlenül régészeti értékük igen magas és évről évre tartanak várjátékokat Ipolydamásdon.

ZUVÁR

Zuvár, avagy másnéven “Ódamásd vára” egy elpusztult vár a Börzsöny hegység délnyugati részén, közel Márianosztrához. A Zuvár nem tévesztendő össze a török kori Damásd várával, mely a falu szélén található. A középkori Damásd falu ugyanis Zuvártól 1 km-re délre, a ma Ódamásdnak nevezett területen épült. A megszállások során több alkalommal is lerombolták a falut a megszálló erők, de minden alkalommal újjá tudott épülni. Mai helyére, az Ipoly folyó partjára csupán a 18. század végén költözött a falu.

A vár romjai a Zuvár-hegyen, a Misaréti és az Ódamásdi patak völgye között találhatók. A Zuvár-hegy 318 méter magas. A nagyjából 30 x 50 méter nagyságú, szabálytalan négyszög alakban elhelyezkedő csúcs 140 méterrel emelkedik környezete fölé, de a rejtett fekvése miatt mindössze a közvetlen környezetére van lehetőség rálátni innen. Északi irányból egy keskeny nyereggel kapcsolódik egy fennsíkhoz, a többi irányból meredek lejtők veszik körbe a csúcsot.

Zuvárat írásos források nem említik. A várakról először a 14-16. századi oklevelekben találkozhatunk, viszont az ezekben szereplő Damásd vára nem azonos Zuvárral. Zuvárt feltehetőleg a közeli Nostra falu birtokosa, Nostre-i Jakab vagy Nostroy Mihály építette. Ezt biztos forrás sajnos nem támasztja alá. Később a vár területét Konrád esztergomi polgár birtokolta, tőle még 1281 előtt a király cserével megszerezte a birtokjogot.

Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes feljegyzéséből tudjuk meg, hogy az 1352-ben I. Lajos király által alapított márianosztrai kolostor a közeli “Nostre nevű vár” köveiből épült. Ebből adódik az, hogy a 14. század közepére a vár feltehetőleg elpusztult.

IKSZT Ipolydamásdon

2010. évben több mint 50 millió Ft támogatást nyert Ipolydamásd a Darányi Ignác Terv Vidékfejlesztési Programjában. Ezt a támogatást Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) kialakítására nyerte el. A támogatásnak köszönhetően egy korszerű közösségi és szolgáltatató tér jöhetett létre a faluban.

A damásdi várakhoz hasonlóan kalandos az IKSZT-nek otthont adó, 1900-as évek elején épült létesítmény története is. Az épület otthont adott iskolának is, de volt már szolgálati lakás funkciója is, ahol vendégül látta az aktuálisan ott tanító tanárt és családját. Ifjúsági klubként is, majd könyvtárként is üzemelt. Közel 100 éves fennállása után még mindig a közösséget szolgálja, most már kibővülve, valamint felújítva, modernizálva a mai kor igényeinek megfelelően.