
SZOB
Magyarország északi csücskében, a szlovák határ mellett, az Ipoly és a Duna partján fekvő kisváros Szob. A város közigazgatási helyzete sokszor változott. Az államalapítástól a történeti Hont vármegyéhez tartozott, majd azt követően Nógrád megyéhez, Pest megyéhez 1949 óta tartozik. Ez idő alatt volt mezőváros, község, nagyközség, járási székhely. 2000. július 1-jén szerezte meg a városi címet. Lakosságszáma meghaladja a 2600 főt.
Szobot nagyon sokáig, de akad, aki a mai napig is a híres Szobi Szörp gyümölcsital alapján azonosítja. Éveken keresztül a Szobi Szörp Rt. volt a legfőbb munkáltató Szobon. A gyár és ezzel a Szobi Szörp helyi gyártása, előállítása a 2000-es években bezárt, azonban a híres Szobi Szörp továbbra is megtalálható a kereskedelemben, boltok, bevásárlóközpontok polcain.
Szob történelme
Szob története egészen az őskorra vezethető vissza, mivel a település legrégebbi lelete 30-35000 évre is tehető. Mindezt régészek által feltárt tárgyi emlékek bizonyítják.

Az 1200-as években a település királyi birtok volt, és a damásdi várhoz tartozott. Az Árpád-ház kihalása után a település hol királyi, hol egyházi, hol pedig nemesi birtok volt. A törökök pusztításai miatt a település elnéptelenedett, ezért az esztergomi káptalan katolikus szlovákokat telepített be, kétszer is.
A település felvirágzása a Luczenbacher családnak volt köszönhető, XIX. sz. második felétől. Nagy hangsúlyt fektettek az iparosításra, több üzemet létesítettek, és működtettek. Az Ő nevükhöz fűződik az 1872-ben alapított új népiskola, mely később fiúiskola lett, majd az 1885-ben a Páli Szent Vincéről elnevezett Leánynevelő Intézet is.
A vasút 1850. évi kiépítése volt az, mely nagymértékben előmozdította a település ipari és mezőgazdasági fejlődését. A vasúttal összefüggésben mindenképp említést érdemel, hogy 1883-1885 között Kodály Frigyes, Kodály Zoltán édesapja is itt volt állomásfőnök Szobon.
Elhelyezkedés
Határ menti kisváros, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, a Börzsöny hegységben helyezkedik el. Földrajzi adottságai előnyösek, hiszen vonattal, busszal, valamint révvel egyaránt megközelíthető a település.
Látnivalók Szobon
Szob előnyös földrajzi fekvése miatt nagyszámú turisztikai látványosságnak örvend. A településen található érdekes és különleges nevezetességek mellett, Szob tökéletes hely túrázáshoz, kisvasutazáshoz, kajakozáshoz, a kerékpárút további kiépítése végett kerékpározáshoz, továbbá az úszni vágyóknak rossz idő esetén is otthont ad a pár éve megépült Duna-Ipoly Tanuszoda.

Szobi Kastélyok
Szobon két kastély is található, az egyik a Gregersen-kastély, mely az 1850-es években épült. A kastélyt Gregersen Gudbrand építette, aki számos híd és hadászati építkezésben vett részt. Emiatt később menekülnie kellett, így telepedett le Szobon és a hidak, alagutak és vasútvonalak építése mellett építette meg a Gregersen-kastélyt. A másik jellegzetes kastélya Szobnak a Luczenbacher-kastély, mely a Duna parton található. A XVIII. században a Luczenbacher-család kúriája volt, mai arculatát a XX. században történő átépítést követően nyerte el. Az épületet a francia lazarista rend vette meg a családtól, melyet 1950-ig birtokolt. Jelenleg ismételten a lazaristák tulajdona a kastély. Bár az épület mai állapota már nem adja vissza azt a pompát, melyben a kastély tündökölt, de a kastély parkja még mindig fényűző hangulatot varázsol.
Luczenbacher temetőkápolna
A nevéből is kiderül, hogy a temetőkápolnát a Luczenbacher család építtette. Az építkezés kezdete valószínűsíthetően 1851-re tehető, mert ez az évszám található a bejárat felett lévő mozaikkép felett. A déli főhomlokzaton található bejárat a kápolnarészbe vezet, ahol a család tagjait ravatalozták fel, illetve miséket tartottak. A sírkamrát, melyben a család összes tagját eltemették a kápolna alatt található. A sírkamra csak a század vége felé került kiépítésre. A kápolna neogótikus stílusú.
Börzsöny Múzeum
A Börzsöny Múzeum a Börzsöny élővilágát, a településsel összefüggő régészeti tárgyait, a térség néprajzi anyagából készült használati tárgyait, mindemellett helytörténeti kőemlékek is fellelhetők. Összességében elmondható, hogy átfogó képet és hiteles információkat átadni az adott földrajzi egységről érdeklődőknek csak a Börzsöny Múzeum tud.

Szent László király római katolikus templom
1774-1778 között épült a település központjában, barokk stílusban. Szent László tiszteletére 1779-ben szentelték fel. A templom tornya 48 méter magas, melyben négy harang található: a „Lélekharang”, a „Jézus szíve”, „A magyarok nagyasszonya” és a „Szent László” harang. Az épületet magas lábazat veszi körül, azonban az 1838-as nagy árvíz idején a Duna elérte a templomot is.
Nepomuki Szent János szobor
A szobrot 1758-ban Huszák János szobi lakos állíttatta. Az eredetileg színesre festett mészkő szobor, napjainkra már erősen megkopott, a szobor felújítására utoljára 1914-ben került sor. A szobor a Szent László utca és az Árpád utca kereszteződésénél tekinthető meg. Nepomuki Szent Jánosnak több településen is emeltek szobrot, vagy szenteltek fel kápolnákat, templomokat, hisz Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, és halászok védőszentje, míg egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok védőszentjeként tartják számon.
Kálvária kápolna
A kálvária kápolna a Duna part felett, a domb szélén, a magaslatra vezető stációsor végén található. A kápolnát Czigler Győző építette és tervezte, a domborműveket Luczenbacher Pál készíttette. 1881-ben a stációk és a keresztek már álltak, míg maga a kápolna csak 1890-re készült el. Az épület két oldalán szimetrikusan kerültek kialakításra a tetőre vezető lépcsősorok. A panoráma szemet gyönyörködtető, nem érdemes kihagyni. A tetőről jól látható az Esztergomban található Búbánatvölgy, Szamárhegy és még a Hideglelős-kereszt is.
Szob-Nagybörzsöny erdei kisvasút Márianosztrán át
Mondhatni egy álom vált valóra, amikor is 2016-ban átadásra került a 7 km hosszú Börzsöny kisvasút Márianosztra – Nagyirtáspuszta szakasza. Így a Szob-Nagybörzsöny szakasz, mindösszesen 22 km hosszan utazható végig. A kisvasút sűrű erdőben, patakmedrek partján kanyarog. Nem csoda, hogy ez a kisvasút mára Magyarország leglátványosabb hegyi pályája. A kisvasút egyvágányú vonalon halad, így két helyen, Márianosztrán és Nagyirtáspusztán át kell szállni a vonatozni vágyóknak. A menetrendszerinti vonatok tavasztól őszig csak hétvégén közlekednek, kivételt képez ez alól a nyári időszak, amikor pénteken is van járat.
Széchenyi sétány
Mi más is nyújthat szebb látványt, mint a mesés Dunakanyar. Szobon, a Duna-part mentén, a Széchenyi sétányon végighaladva akár gyalogosan, akár biciklivel csodálható meg a táj.
NapPorta
A XX. század első évtizedében marhaistállónak épült. Mára zarándokoknak, baráti társaságoknak, a tanyai állatvilágot megismerő iskolásoknak nyújt helyet. Lehetőség van megpihenni, kikapcsolódni, főzni, felfrissülni, olvasni, játszani. A környező hegyek látványa, az erdők illata, a csend igazi Paradicsommá varázsolja a helyet.
Támogatás
Felhívás címe, kódszáma: LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása, VP6-19.3.1-17
Projektazonosító: 1915690364
Kedvezményezettek és vissza nem térítendő támogatások:
- Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyeület: 4.812.242 Ft,
- Abasár Község Önkormányzata: 2.975.000 Ft,
- Nagymaros Város Önkormányzata: 3.207.194 Ft,
- Somogyszob Községi Önkormányzat: 2.834.745 Ft,
- Szob Város Önkormányzata: 2.793.844 Ft,
- Ipolydamásd Község Önkormányzat: 2.677.499 Ft.
