NAGYMAROS

Nagymaros a Dunakanyar egyik gyöngyszeme. Közvetlenül Visegráddal szemben fekszik, ennek köszönhetően történelme is szorosan kötődik a híres városhoz. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás Király korában is kedvelt tartózkodási helye volt az uralkodóknak, fekvése miatt számos alkalommal rendeztek területén középkori lovagi játékokat.

Turisztikailag frekventált célpont Nagymaros. A Dunakynarra, valamint Visegrádra … festői kilátás mellett számos saját látnivalóval is rendelkezik. Vonattal, autóval, kerékpárral és hajóval is egyaránt könnyű megközelíteni. Erős hagyománya van Nagymaroson a vizisportoknak.

Nagymaros története

Nagymaros történelme szorosan összefügg Visegráddal. Utóbbi már 1002-ben a királyi várispánság központja volt és vélhatően Nagymaros jelenlegi területe már ekkor lakott volt. 1241-ben áldozatául esik a település a tatárjárásnak, majd egy 1257-es feljegyzés említi legkorábban Morus néven. A tatárjáráskor kipusztult lakosság helyét német száramzású telepesek töltik ki.

Maros már az Árpád korban elneyerte a városi jogot, ugyenkkor szabad halászatot kapott a váci püspökség birtokának verőcei határától az Ipolyig, valamint mentes volt a vám-, és a harmincad fizetése alól is. Maros elsősorban Károly Róbert 1324-es privilégiumának köszönheti felemelkedését. A város legkorábbi fennmaradt pecsétje 1543-ból származik.

A Duna közelsége miatt a dunai halászat mindig is fontos szerepet játszott a város életében és megélhetésében egyaránt. A XVII. században a halászat fő fogása a viza volt, ajándékait is zömében ebből a halból adta a város. Az ekkor dúló háborúkban hol elvesztette, hol pedig visszanyerte egyes privilégiumát Maros.

A XVIII. század elején Maros egy pestisjárvány köbvetkeztében elnéptelenedett. 1715 és 1735 között Mainz környékéről származó németek települtek a területre, 30 évvel később a lakosság meghaladta az 1000 főt. Az I. Világháburú után Hont vármegye székhelye volt 3 éven keresztül. A település mellé terveztek egy vizi erőművet, aminek az építését el is kezdték, de a magyarországi mukálatokat 1989-ben leállították. Mai városi rangját 1996-ban kapta meg Nagymaros.

Elhelyezkedés

Nagymaros a festői Dunakanyarban, a Duna bal partján fekszik. Hosszú, közvetlen Duna-parttal rendelkezik, ami önmagában is kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosít az ide érkezőknek. Nyugodt atmoszférájú kisváros, több, mint 4800 lakosnak nyújt otthont. Nagymaros szemben fekszik a híres és hatalmas történelmi múlttal rendelkező Visegráddal, így turisztikailag frekventált a település.

Jól megközelíthető város Nagymaros. Autóval a 12-es számú főúton megoldott a közlekedés, míg vonattal a Budapest-Szob vasútvonal keresztül halad a településen. Ezen a vonalon óránként közlekednek vonatok, mindkét irányban, Nagymaros 3 megállóhellyel is büszkélkedhet. A Dunán érkezve az utazás maga is kellemes program, Budapestről és Esztergomból is jár menetrend szerint sétahajó, de Visegrágdról óránként indul komp is. Hajókikötőkkel is rendelkezik Nagymaros, így motoros hajókkal és csónakokkal is megoldott a közlekedés, valamint a kikötés is.

Látnivalók

Nagymaros látnivalói közé lehetne sorolni az odautat is, mivel a festői Dunakanyar önmagában egy látványosság. Ezt az utat akár a Budapestről, vagy Esztergomból induló, menetrend szerint közlekedő sétahajóval is megtehetjük. Ha már beértünk Nagymarosra, ott akár egy egész napot el is tölthetünk kirándulva a nyugodt kisvárosban, ahol tiszta a levegő, és pazar a panoráma is.

A lakók összefogásából megszületett Sváb Tájház is remek célpont lehet a turisták számára. A Sigil Galéria a képzőművészet számos ágából merítve helyi-, időszakos kiállításai is páratlan élményt nyújtanak az ide látogatóknak. A galéria kávézóval van egybekötve, így különösen jó közösségi térként is szolgál. Udvarában a gyerekek találnak maguknak szórakozást, ugyanis van itt trambulin és hinta is.

Római katolikus templom

A templom a XIV. században épült Nagymaroson. Az alsó szinten négyzet alakú, a második emelettől pedig nyolcszögletű toronyrész a XV. század végén épült az oromfalas hajó mellé. A harmadik emeleten a fő homlokzatnak megfelelő csúcsíves lezárású, kőkeretezésű könyöklő párkányos, ferde bélletű ablaka van. Az ablakzáradék felett húzódik a harmadik és negyedik emeletet elválasztó, a toronytestet körbeölelő párkány. A hajóhoz később épített toronyrész az oromfalat jelentékeny részben eltakarja. A hajóhoz egyszakaszos, a nyolcszög három oldalával záró támpilléres gótikus szentély és téglány alaprajzú sekrestye kapcsolódik. A torony alatti előcsarnokba a homlokzati kapun át juthatunk be. A templom északi oldalán XIV. századi vörös márvány sírkőlap volt, mely később a visegrádi Mátyás király Múzeumba került.

Református templom

A nagymarosi Református templomot 1798-ban építették, akkoriban a Türelmi Rendelet miatt torony nélkül. A mai tornyát később, az 1934-es felújításakor, Kós Károly tervei alapján építették hozzá.

Kittenberger Kálmán emlékház

A híres természetkutató, Kittenberger Kálmén halála előtt 38 évet élt Nagymaroson. Lakhelye ma emlékházként látogatható, de szobrot is emeltek neki a városban, sőt hagyományőrző rendezvényt is neveztek el róla Nagymaroson.

Julianus barát kilátó

A Hegyes-tetőn található Julianus barát kilátót Nagymarosról és Zebegényből is meg lehet közelíteni. A 482 méter magasan található kilátóból pazar látvány tárul elénk a Dunakanyarról.

Szent Rókus-kápolna

Az egyhajós, fa huszártoronnyal rendelkező egyszerű, késő barokk kápolna Nagyamros közvetlen határán helyezkedik el. A kápolna 1770 körül épülhetett.

Támogatás

Felhívás címe,  kódszáma: LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása, VP6-19.3.1-17

Projektazonosító: 1915690364

Kedvezményezettek és vissza nem térítendő támogatások:

  • Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyeület: 4.812.242 Ft,
  • Abasár Község Önkormányzata: 2.975.000 Ft,
  • Nagymaros Város Önkormányzata: 3.207.194 Ft,
  • Somogyszob Községi Önkormányzat: 2.834.745 Ft,
  • Szob Város Önkormányzata: 2.793.844 Ft,
  • Ipolydamásd Község Önkormányzat: 2.677.499 Ft.